B�r a teher�ni hat�s�gok t�rekedtek arra, hogy a r�sztvev�k n�vsora ne ker�lj�n nyilv�noss�gra, t�bbek k�z�tt a Lelkiismeret '88 aktivist�j�nak, bizonyos George Kadarnak a neve is felker�lt k�ppel egy�tt egy ausztr�l holokauszttagad� int�zet honlapj�ra.

 Kocsis Imre, a Lelkiismeret '88 vezet�je azonban lapunknak nem er�s�tette meg, hogy George Kadar, vagyis val�sz�n�leg K�d�r Gy�rgy lett volna a Teher�nban megjelent aktivist�juk, ugyanis retorzi�t�l tartva, biztons�gi okokb�l egyik tagjuknak sem adj�k ki az adatait.

A hungarista szervezet vezet�je lapunknak azt �ll�totta: legf�k�pp az�rt k�v�ntak r�szt venni a konferenci�n, mert kiemelten fontosnak tartj�k az intellektu�lis �s sz�l�sszabads�got. "A Lelkiismeret '88 nem tagadja a holokausztot, de sz�ks�gesnek tartja annak megvitat�s�t. A csoport elismeri, hogy voltak atrocit�sok a zsid�kkal szemben, azonban az eg�sz t�rt�net rev�zi�ra szorul" – mondta a csoport vezet�je.

George Kadar, Budapest, Hungary (Fot�: adelaideinstitute.org)

George Kadar �lneve alapj�n is k�nnyen azonos�that�: nem sokan tud�s�tanak "Kennewick Man" vagy "Kennewickman" �ln�ven n�ci orient�lts�g� lapoknak, �gy az American Free Press nev� antiszemita port�lnak. A Stormfront amerikai neon�ci port�lr�l azt�n egy�rtelm�en kider�l, hogy pl. tavaly febru�r 2-�n "George Kadar (Kennewickman)" �s David Duke ex-kl�nvez�r k�z�s rendezv�nyen kutatt�k, mikor is j�ttek a feh�rek az �jvil�gba.

A Duke-ot Budapesten k�s�rget�, �m David Irving n�ci t�rt�n�sz mellett k�l�n�sen elk�telezett amerik�s magyar George Kadar, aki egy id�ben "American Springs" n�ven saj�t sz�ls�jobbos "patri�ta" csoportot is m�k�dtetett, eleve az�rt v�lasztotta ezt az �lnevet, mert szerinte 9 ezer �ve "Kennewickman" volt az els� feh�r ember a kontinensen, "miel�tt a mongoloidok (az indi�n �slakosok – a szerk.) ide�rtek volna".

Z�g� vihar

Kadar a kuruc.info nev�, enyh�n sz�lva sz�ls�jobboldali port�lon r�szletes, belterjes inf�kkal teli �lm�nybesz�mol�t tett k�zz� a teher�ni konferenci�r�l, ahol kifejtette: "t�rt�nelmi jelent�s�ge van annak, hogy el�sz�r egy �llami strukt�ra ny�ltan �t�llt a revizionist�k oldal�ra". Ez egy�bk�nt, vagyis hogy egy orsz�g "�llamilag felkarolta" a t�rt�nelmi revizionista ir�nyvonalat, Kocsis szerint is kuri�zum.

Kadar arra is kit�r a besz�mol�j�ban, hogy a rendezv�nyen hatalmas volt a sajt��rdekl�d�s, s egy �zl�stelen hasonlattal �lve "a sajt�szob�ban a h�m�rs�klet az �ll�t�lagos g�zkamr�k�val vetekedett".

"Kennewick Man" szerint a r�sztvev�k legnagyobb r�sz�nek az a v�lem�nye, hogy a holokauszttal kapcsolatos tudom�nyos munka befejez�d�tt, ez�rt nemzetk�zi turn�ra indulnak, hogy bemutass�k az eredm�nyeket.

Emellett m�r most szervezik a k�vetkez� holokauszttagad� konferenci�t Argent�n�ban, azt rem�lve, hogy a teher�ni megmozdul�ssal egy "lavin�t ind�tottak el, amely" – ahogy a n�ci aktivista fogalmaz – "z�g� viharr� fog v�ltoznia a k�vetkez� �vekben".

A Lelkiismeret '88 �gy komment�lta aktivist�juk egyik fot�j�t a konferenci�r�l (Fot�: L88.hu)

Az elh�res�lt teher�ni rendezv�nyre t�bbek k�z�tt N�metorsz�gb�l, Franciaorsz�gb�l �s Ausztri�b�l is �rkeztek r�sztvev�k, ami az�rt is �rdekes, mert mindh�rom nyugat-eur�pai orsz�gban b�ntetik a holokauszt tagad�s�t. Halmai G�bor alkotm�nyjog�sz eml�keztetett r�, hogy ha p�ld�ul N�metorsz�gban t�rt�nik a zsid� n�pirt�s tagad�sa, az gy�l�letkelt�snek sz�m�t, �s t�bb �ves szabads�gveszt�ssel is j�rhat.

Magyarorsz�gon a b�ntet� t�rv�nyk�nyv nem t�r ki k�l�n a holokauszttagad�sra. Halmai szerint akkor kell foglalkozni ezzel a jelens�ggel, ha az a "gy�l�letre usz�t�s" kateg�ri�j�ba esik.

Halmai G�bor szerint a r�sztvev�k azzal, hogy elfogadt�k a megh�v�st egy ilyen konferenci�ra, legitim�lt�k Ir�n antiszemita politik�j�t. Az alkotm�nyjog�sz szerint a rendezv�nynek nem is volt m�s c�lja.

Mint arr�l lapunk m�r kor�bban is besz�molt, az ir�ni k�l�gyminiszter a konferencia megnyit� besz�d�ben hangs�lyozta: nem a holokauszt tagad�sa a c�ljuk, ezzel szemben m�r maga a rendezv�ny �tlete is az ir�ni eln�k vil�gszerte megd�bben�st kiv�lt� holokauszttagad� kijelent�sei ut�n sz�letett meg.

Mahmud Ahmedinezs�d kor�bban "m�tosznak" nevezte a hatmilli� zsid� kiirt�s�t, s az�ta is rendszeresen Izrael �llam t�rk�pr�l val� elt�rl�s�r�l besz�l. K�s�bb "t�lz�nak" nevezte az odaveszett zsid�k sz�m�r�l l�tez� adatokat, a konferencia z�r�besz�d�ben azonban ism�t a zsid� �llam megsemmis�t�s�r�l besz�lt.

A konferenci�t t�bbek k�z�tt a Vatik�n, N�metorsz�g, az USA, Izrael �s Nagy-Britannia is el�t�lt�k.

hirszerz�.hu