A Duna-Konf�der�ci� terve nem �jkelet�. Eredetileg Kossuth Lajos v�zolta fel, emigr�ci�ban. Kossuth 1848-ban m�g hat�rozottan elvetett minden nemzeti megb�k�l�st, emigr�ci�j�ban azonban korrig�lta n�zeteit. �gy kezdte el h�rdetni h�res terv�t. Az �tlet szerint az �llamsz�vets�g a duna menti n�pek egyenl� �s demokratikus t�rsul�sa lenne a Habsburgok n�lk�l (val�sz�n�leg a dinasztia ir�nti gy�l�lete vezette Kossuthot a Konf�der�ci� h�rdet�se fel�), Rom�nia, Szerbia, Magyarorsz�g, Horv�torsz�g �s Szlov�kia tags�g�val. Sz�vets�gi f�v�rosk�nt Belgr�dot jel�lte meg. A terv nem volt n�pszer�. Kossuth magyar k�vet�i k�szen �lltak a v�lasszal: ,,Ink�bb B�cs mint Belgr�d!" - �gy kapta meg De�k azt a t�mogat�st mely elengedhetetlen volt a kiegyez�s 1867-es megk�t�s�hez. Az elk�pzel�s azonban m�gis hagyott nyomot. A XX. sz�zad elej�n J�szi Oszk�r professzor karolta fel, �s h�rdette meg a "Keleti Sv�jcot". J�szi az elk�pzel�sbe imm�r belevette a dinaszti�t is, mint a nemzetek k�z�tti p�rtatlan d�nt�b�r�t. A tervet megismerte K�rolyi Mih�ly gr�f, az ellenz�k vezet�je is, �s r�gt�n el is fogadta. Mikor 1918. november�ben a K�rolyi-korm�ny megk�s�relte kereszt�l vinni az elk�pzel�st kider�lt, hogy elk�stek. Azonban K�rolyi angliai emigr�ci�j�ban sem adta fel, �s munk�lkodott a megval�s�t�s�n a k�t vil�gh�bor� k�z�tt is - siker n�lk�l. 1945-ben K�rolyi hazat�rt �s hamarosan elv�llalta a p�rizsi k�veti tisztet. Itt is a terv megval�s�t�s�val pr�b�lkozott, �s t�mogatta R�kosit �s Ger�t (mivel elhitett�k vele, hogy h�vei az �tletnek). K�rolyi a kommunista hatalom�tv�telkor ism�t emigr�lt. A terv ezzel egyel�re feled�sbe mer�lt. De most, hogy az Eur�pai Uni� mindink�bb realiz�l�dik, ism�t id�szer�v� v�lt az �tlet. A legnagyobb akad�ly a nemzeti gy�l�lk�d�s, mely hossz� m�ltra tekint vissza K�z�p-Eur�p�ban. Ennek kik�sz�b�l�se elhozhatja Kossuth terv�nek a siker�t.