S�g�

T�m�k:	Hozz�sz�l�s (Utols�)
A Horthy-korszak A Horthy-korszak igencsak vitatott id�szaka a magyar t�rt�nelemnek. Mikor 1920-ban Horthy Mikl�s bevonult Budapestre, �s korm�nyz�v� v�lasztott�k az orsz�g nagy r�sze idegen megsz�ll�s alatt volt, �s romokban hevert. A feh�rterror les�jtott a Tan�csk�zt�rsas�g minden volt t�mogat�j�ra, �s csup�n egy ember gr�f Apponyi Albert volt olyan b�tor, hogy felemelje a szav�t a jogtalan atrocit�sok ellen. Rev�zi�ra ker�lt a K�rolyi-f�le 1919-es f�ldreform, az �j megold�s mely a kisgazda Nagyat�di Szab� Istv�n nev�hez k�t�dik messze nem adott annyit a parasztoknak mint a K�rolyi-f�le, azonban volt id� megval�s�tani, �gy a parasztokat elk�telezte a rendszer mellett. A konzervat�v k�r�k, f�lve a sz�ls�s�gt�l meghagyt�k (kib�v�tett) form�ban a dualizmus kori vagyoni cenzusos v�laszt�jogot. A l�p�s k�s�bb igazol�dott is, ugyanis megakad�lyozta Sz�lasinak �s cs�csel�k�nek a t�rnyer�s�t a nemzetgy�l�sben. A 20-as �vekben a K�z�p-Eur�pai �llamokban (Csehszlov�ki�t kiv�ve) minden�tt tekint�lyuralmi diktat�r�k j�ttek l�tre. Magyarorsz�g szint�n kiv�tel volt, a korm�nyok rendre v�ltott�k egym�st, a v�laszt�sokat is megtartott�k (�s b�r csal�sokra mindig sor ker�lt, de m�g mindig alkotm�nyosak voltak a keretek). A polgariz�l�d�sr�l sem feledkezhet�nk meg. V�lem�nyem szerint a reformokat be lehetett volna vezetni az 50-s �vekben, ha nem j�n a kommunistza uralom, mert akkor m�r volt lehet�s�g demokr�ci�ra �ltal�nos v�laszt�jog �s f�ldoszt�s mellett is.	1 (2006.12.25.)
A monarchizmus helye a XXI. sz�zad Magyarorsz�g�ba A mai demokratikus, alkotm�nyos rendben �jj��ledt (ha m�g nem is nagy m�rt�kben) a '20-as �vek elej�nek legitimista szelleme. Szerencs�re m�g nem felejtette el mindenki, hogy volt nek�nk egy uralkod� dinaszti�nk mely sajn�latos m�don elvesztette a tr�nj�t. Az�ta 88 �v telt el. Ha egy orsz�gnak van egy uralkod� dinaszti�ja az sz�mos el�nnyel j�r. M�g nem vagyunk elegen de sz�munk gyarapszik, �s hallathatjuk a hangunkat, de csak demokratikus, alkotm�nyos eszk�z�kkel. Minden m�s pr�b�lkoz�s l�zad�snak min�s�tend�. A legfontosabb feladat a Habsburg Monarchia �jj��leszt�se konf�derat�v keretek k�zt.	1 (2006.12.25.)
A monarchizmus l�nyege A monarchizmus legfontosabb eleme egy uralkod�, �s annak dinaszti�ja ir�nti elk�telezett loyalit�s. A mi eset�nkben a Habsburgokr�l van sz�. A kir�ly fontos szem�ly minden monarchikus orsz�gban. Ma az alkotm�nyos keretek k�z�tt, az uralkod�k jelent�s�ge csek�ly. De vannak olyan funkci�k melyeket csak �k t�lthetnek be. P�rtatlan d�nt�b�r�k lehetnek a p�rtok, �s a nemzetek k�z�tt, k�l�n�sen igaz ez a Habsburgokhoz hasonl� kozmopolita dinaszti�kra. Az "isten kegyelm�b�l val�" kir�lys�g ideje lej�rt, helyette "a n�p�rt" ideje j�tt el. F�lre�rt�s ne ess�k. Nincs sz� semmilyen abszolutikus, vagy diktat�rikus gondolatr�l. Csup�n arr�l, hogy a dinaszti�knak a sors �ltall joguk van tr�njaikhoz, hogy alattval�ikat gyarap�ts�k. �s	1 (2006.12.25.)
Forradalom �s szabads�gharc (1848-49) Eme k�t �v meghat�roz� volt Eur�pa, a vil�g �s Magyarorsz�g t�rt�net�ben is. A liber�lis v�vm�nyok, az alkotm�nyok megsz�let�se ind�tott�k el a j�l�ti �llam fel� vezet� �ton az �llamokat. Mint k�zismert Pest-Bud�n 1848. m�rcius 15-�n k�vetkezett be a fontos esem�ny. �prilis 11-�n pedig Ferdin�nd kir�ly szentes�tette az �prilisi t�rv�nyeket, alkotm�nyt adva a magyar nemzetnek (a nap nemzeti �nnep volt a dualizmus kor�ban). Szerencs�tlen m�don az esem�nyek az �nv�delmi h�bor� megkezd�s�be torkollottak 1848. szeptember 11-�n mikor Jellasics b�n horv�t serege megt�madta az orsz�got. A schwechati csata m�g mindig nem jelentett f�ggetlens�gi harcot (nem lehetett elkezdeni, mert akkor a honv�dsereg tisztikar�nak 75%-�t alkot� volt cs-kir�lyi tisztek nagy r�sze kil�p a seregb�l, mely �gy felbomlik). 1849. m�rcius 4-�n jelentett�k meg az Olm�tzi Alkotm�nyt mely a birodalmat k�zpontos�tott �llamm� v�ltoztatta, �s megvonta Magyarorsz�gt�l az �prilisi t�rv�nyeket. Kossuth hat�s�ra a nemzetgy�l�s 1849. �prilis 14-�n detroniz�lta a dinaszti�t (ez k�s�bb hib�s l�p�snek bizony�lt), de m�g mindig nem jelentett k�zt�rsas�got (hivatalosan) Kossuth pedig korm�nyz� lett (1849. augusztus elej�n a tr�nt felk�n�lt�k a Romanovoknak). A tr�nfoszt�s jogi alapott teremtett Bach sz�m�ra, hogy elvegye az orsz�g kiv�lts�gos helyzet�t. A l�p�st Ferenc J�zsef nem tudta megbocs�jtani, �s �lland�an f�ltette tr�nj�t a magyarokt�l. Az �nv�delmi h�bor� jogoss�g�hoz nem f�r k�ts�g. De mi a helyzet a f�ggetlens�gi harccal? Ak�rmivel is sz�p�ten�nk az l�zad�s volt, a dinasztia el�rul�sa. Igazol�dtak Windisch-Gr�tz herceg szavai (,,Mit rebellen unterhandle ich nicht!" - ,,L�zad�kkal nem t�rgyalok!").	1 (2006.12.21.)
A dualizmus Az oldal f�leg eme korral k�v�n foglalkozni. A dualista rendszer �ri�si vit�kat kavart a m�ltban (�s kavar m�g most is a t�rt�n�szek k�r�ben). Egyesek a magyar f�ggetlens�g ,,elveszt�s�n" sajn�lkoztak. Mi monarchist�k �gy l�tjuk, hogy eme id�szakban Magyarorsz�g f�ggetlen volt (�s egy�ltal�n nem kellett osztr�k t�ls�lyt�l tartani, sokkal ink�bb magyart�l), Ausztri�val sz�vets�gben pedig Eur�pa egyik nagyhatalm�t alkotta. A dualista korszakban hatalmas fejl�d�sen ment �t a gazdas�g (r�szint annak k�sz�nhet�en hogy Magyarorsz�g a k�z�s monarchia r�sze volt). A dualizmus legnagyobb probl�m�ja az 'al�vetett n�pek' teh�t a csehek, ukr�nok, rom�nok stb. kirekeszt�se volt a k�z�letb�l. Ezt lesz�m�tva azonban a helyzet jobb nem lehetett volna. ,,Jobb javaslatot mely jelen helyzet�nkben kivihet� lett volna tal�lni nem tudtunk." - De�k Ferenc	1 (2006.12.20.)