1918-ban alakult meg a Szerb-horv�t-szlov�n kir�lys�g. Az orsz�got a szerbek domin�lt�k, b�r csal 42%-os kisebbs�gben voltak. 1941-ben az orsz�g n�met megsz�ll�s al� ker�lt, a horv�tok a n�metek oldal�n �lltak ennek eredm�nye volt a f�ggetlen Horv�torsz�g l�trej�tte. A szerbek ellenben kitart�an harcoltak a n�metek ellen, ki a monarchista csetnikek, ki a Tito �ltall vezetett kommunist�k oldal�n. Ha lehet ez m�g ink�bb elm�ly�tette, az ellent�teket a h�rom n�p k�z�tt. A kommunista uralom alatt egyenl�ek voltak a n�pek, csakhogy egyenl�en el�gedetlenek. A kommunista rendszer �sszeoml�sakor a szerbek saj�t probl�m�ikra �sszpontos�tottak. �gy a horv�tok �s a szlov�nek kiki�lltott�k saj�t f�ggetlen �llamaikat. A szerbek elt�rt�k a szlov�nek elszakad�s�t, m�g a horv�tok�t is, de Bosznia-Hercegovin�ban ahol nagy ellent�tek fesz�ltek/nek a mohamed�nok, katolikusok �s ortodoxok, illetve a bosny�kok a szerbek, �s a horv�tok k�z�tt. Az esem�ny v�res polg�rh�bor�ba torkollot rengeteg �ldozattal. A v�g�n a NATO fegyveresen avatkozott be, tov�bb m�rges�tve a helyzetet. A szerbek vesztettek, �s a birodalom felboml�sa rev�zi�ra ingerelte a t�meget ak�rcsak a 20-as �vekben a magyart. Maced�nia helyzet�t az ENSZ nem merte pontosan meghat�rozni (,,Maced�nia, volt Jugoszl�v tagk�zt�rsas�g"), a szerbek tiltakoz�sa miatt. 2006-ban Montenegr� (amelynek lakoss�ga szint�n szerb!), n�pszavaz�son f�ggetlens�gre voksolt. A szerbek nem gy�zik lenyelni a keser� pirul�kat. Most Koszov� is el fog szakadni, melynek nagyr�szt mohamed�n alb�n lakoss�ga van (90%), de t�rt�neti jogon Szerbi�hoz tartozik. �gy nem v�letlen sz�m�tottak gy�zelemre a Szerb Radik�lisok a 2007. janu�r 21-i �ltal�nos voksol�son. A rem�nyek szerencs�re megalapozatlanok maradtak. B�r n�pszer�bb lett a H�g�ban fogva tartott Vojislav Sejel radik�lis p�rtja (SRS), de nem szerzett el�g mand�tumot korm�nyalak�t�shoz. Az SRS 81 k�pvisel�t k�ldhet a 250 tag� nemzetgy�l�sbe.

(Tomislav Nikolic, az SRS vezet�je, forr�s: Index.hu)

A demokratikus er�k rem�lhet�leg k�pesek meg�llapodni a N�pfront-taktika (a 30-as �vekben alkalmazott taktika, minden p�rt a fasiszt�k ellen �sszefogott) alkalmaz�s�ban. Ami a legfontosabb. B�r sz�mszer�leg az SRS nyert mintegy 29%-al, de ez t�red�ke a korm�nyalak�t�shoz sz�ks�gesnek. Boris Tadic �llamf� p�rtja, a DS 65, Kostunica minisztereln�k Szerb Demokrata P�rtja (DSS) 47, a minisztereln�k liber�lis sz�vets�gesei, a G17 Plus 19, a liber�lisok 15 mand�tumot szereztek. A milosevici szocialist�k 17 mand�tumot szereztek. A k�t magyar lista k�z�l a Vajdas�gi Magyar Sz�vets�g kapott elegend� szavazatot a parlamentbe jut�shoz, a p�rtnak 3 k�pvisel�je lesz. A szerbiai bosny�kok p�rtja 2, a k�t roma p�rt 1-1 k�pvisel�t k�ldhet a parlamentbe. A korm�nyalak�t�s val�sz�n�leg el fog h�z�dni, mivel b�r az �llamf�, Tadic p�rtja nyert, az eln�k nincs igaz�n megel�gedve a minisztereln�k-jel�lttel, Bozidar Deliccsel, akivel a G17 is kiz�rta az egy�ttm�k�d�st. A k�t legnagyobb demokratikus p�rt, a DS �s a DSS viszonya is ink�bb ellens�ges. Az mindenesetre nem val�sz�n�, hogy a VMSZ-nek h�rom mand�tummal belesz�l�sa lesz a korm�nyalak�t�sba. Ha a demokratikus p�rtoknak siker�l hamar meg�llapodniuk, az Eur�pai Uni� m�g febru�rban fel�j�thatja Szerbi�val a t�rgyal�sokat a t�rsul�si szerz�d�sr�l.

Forr�s: Index.hu