FrissítésSúgó

Aerenthal

2006.12.21. 18:37 -

Eme két év meghatározó volt Európa, a világ és Magyarország történetében is. A liberális vívmányok, az alkotmányok megszületése indították el a jóléti állam felé vezető úton az államokat. Mint közismert Pest-Budán 1848. március 15-én következett be a fontos esemény. Április 11-én pedig Ferdinánd király szentesítette az áprilisi törvényeket, alkotmányt adva a magyar nemzetnek (a nap nemzeti ünnep volt a dualizmus korában). Szerencsétlen módon az események az önvédelmi háború megkezdésébe torkollottak 1848. szeptember 11-én mikor Jellasics bán horvát serege megtámadta az országot. A schwechati csata még mindig nem jelentett függetlenségi harcot (nem lehetett elkezdeni, mert akkor a honvédsereg tisztikarának 75%-át alkotó volt cs-királyi tisztek nagy része kilép a seregből, mely így felbomlik). 1849. március 4-én jelentették meg az Olmützi Alkotmányt mely a birodalmat központosított állammá változtatta, és megvonta Magyarországtól az áprilisi törvényeket. Kossuth hatására a nemzetgyűlés 1849. április 14-én detronizálta a dinasztiát (ez később hibás lépésnek bizonyúlt), de még mindig nem jelentett köztársaságot (hivatalosan) Kossuth pedig kormányzó lett (1849. augusztus elején a trónt felkínálták a Romanovoknak). A trónfosztás jogi alapott teremtett Bach számára, hogy elvegye az ország kiváltságos helyzetét. A lépést Ferenc József nem tudta megbocsájtani, és állandóan féltette trónját a magyaroktól. Az önvédelmi háború jogosságához nem fér kétség. De mi a helyzet a függetlenségi harccal? Akármivel is szépítenénk az lázadás volt, a dinasztia elárulása. Igazolódtak Windisch-Grätz herceg szavai (,,Mit rebellen unterhandle ich nicht!" - ,,Lázadókkal nem tárgyalok!").

[1-1]

Aerenthal

Előzmény | 2006.12.21. 18:37 - #1

Eme két év meghatározó volt Európa, a világ és Magyarország történetében is. A liberális vívmányok, az alkotmányok megszületése indították el a jóléti állam felé vezető úton az államokat. Mint közismert Pest-Budán 1848. március 15-én következett be a fontos esemény. Április 11-én pedig Ferdinánd király szentesítette az áprilisi törvényeket, alkotmányt adva a magyar nemzetnek (a nap nemzeti ünnep volt a dualizmus korában). Szerencsétlen módon az események az önvédelmi háború megkezdésébe torkollottak 1848. szeptember 11-én mikor Jellasics bán horvát serege megtámadta az országot. A schwechati csata még mindig nem jelentett függetlenségi harcot (nem lehetett elkezdeni, mert akkor a honvédsereg tisztikarának 75%-át alkotó volt cs-királyi tisztek nagy része kilép a seregből, mely így felbomlik). 1849. március 4-én jelentették meg az Olmützi Alkotmányt mely a birodalmat központosított állammá változtatta, és megvonta Magyarországtól az áprilisi törvényeket. Kossuth hatására a nemzetgyűlés 1849. április 14-én detronizálta a dinasztiát (ez később hibás lépésnek bizonyúlt), de még mindig nem jelentett köztársaságot (hivatalosan) Kossuth pedig kormányzó lett (1849. augusztus elején a trónt felkínálták a Romanovoknak). A trónfosztás jogi alapott teremtett Bach számára, hogy elvegye az ország kiváltságos helyzetét. A lépést Ferenc József nem tudta megbocsájtani, és állandóan féltette trónját a magyaroktól. Az önvédelmi háború jogosságához nem fér kétség. De mi a helyzet a függetlenségi harccal? Akármivel is szépítenénk az lázadás volt, a dinasztia elárulása. Igazolódtak Windisch-Grätz herceg szavai (,,Mit rebellen unterhandle ich nicht!" - ,,Lázadókkal nem tárgyalok!").

[1-1]